2011-től kezdő vállalkozóként forgalmaztuk az egyik nemzetközi vitorlamárka termékeit, a kék-piros logósat, ami mára jelentősen visszaszorult a tengerentúli piacra. Hamar kiderült, hogy nagy igény van szervizháttérre, ennek nyomán lehetőséget kaptunk az egyik olaszországi vitorlagyártó loftban tanulni. Sokat köszönhetünk Pablo Soldanonak, annak a vitorlatervezőnek, aki az Iseo melletti loftot vezette, mert nem féltette tőlünk a tudását. Amikor felkészültünk rá, 2013 tavaszán nyitottuk meg első műhelyünket egy bezárt iskola tornatermében Balatonfűzfőn. Az észak-olasz műhely évekkel később bezárt, a gépparkját felvásároltuk.
2014 nyara már vészvillogóval indult, mert a márkát megvásárolta egy dél-afrikai nagy vitorlagyár. Sorra vonták vissza az európai loftok gyártási engedélyét, egymás után mondták fel a szerződéseket, így elég hamar gyanússá vált: központosítás zajlott. Mi a kezdetektől nagy lendülettel álltunk bele a fejlődésbe, ezért ezen a ponton ütköztek az érdekeink a márkatulajdonos új főnökeivel. Életemben nem skype-oltam annyit, mint akkor, és a végeredménye az lett, hogy ugrottunk a légüres térbe – nem először és nem is utoljára.
2015 februárjában, néhány nappal a Budapest Boat Show előtt, már lefoglalt standdal, előkészített marketing anyagokkal mindent újra kellett terveznem, pedig már márkanevünk sem volt. Megoldottuk, a sárga ikeás fotelek még évekig megvoltak…
Ekkor lettünk 1D Sails
Az 1D – One Design Sails kék-sárga logója abban a bizonyos olasz műhelyben tűnt először fel, azt hiszem, pont egy tányéron, később egy archivált doboz oldalán matricaként. Mivel gyakorlatilag mindent megkérdeztem, kiderült, hogy a története az, hogy hosszú évekkel azelőtt a csapat Giorgio Zuccoli vezetésével olimpiai kvalifikációra készült ezzel a logóval. A 49er osztály végül nem az ő vitorlájukkal, azonban az ő designukkal került be az olimpiára. (Hasonló eset volt, amikor az Extreme 40 hajóira a North gyártotta Pablo Soldano terveiből a vitorlákat.) A logót, amelyben az 1D karakterek vitorlákat formáznak, rég nem használta senki, Giorgio viszont ikon számunkra, ezért megszereztük a logó használatának jogait. További előnyként éltem meg a rövid határidő miatt, hogy ez legalább már készen volt. Egyébként Giorgio ollóját is őrizzük.
Ugyan az első lépések még Pablo közreműködésével történtek, de ő később teljesen visszavonult a vitorlázástól, és 2015 nyarán már a saját tervezésű katamarán vitorláinkkal második helyet ért el a francia csapat Formula 16 osztály Európa Bajnokságán. A következő időszakban valóban kiléptünk a komfortzónánkból. Kétség nélkül hihetetlen partner volt ebben Dénes Gábor, aki akkor az edzősködésben épp szünetet tartva teljes erőbedobással és bámulatra méltó lojalitással dolgozott velünk. Mentünk előre, és megragadtunk minden egyes lehetőséget. 2015-ben már több, mint 200 darab vitorlát gyártottunk le.
Eközben a magánéletben is új fejezet nyílt: 2015. őszén született meg a fiunk, attól fogva én a következő két évben hatalmas erőfeszítésekkel próbáltam zsonglőrködni az anyaság és a vitorlagyártó cég vezetője közötti szerepben. Persze azóta is…
Brett és Gavin
Brett Burvill ausztrál hajóépítő, a Windrush gyártmányú hajók tervezője és kivitelezője. Gavin Colby a Hobie Cat gyári tesztembere volt, civilben pilóta. Nem vitorláznak együtt, de nagyjából egy időben kopogtattak az ajtónkon. Gavin látja el az ausztráliai képviseletünket, két VB ezüst köszönhető neki. Brett 2015-ben már negyedik helyet szerzett Tornado világbajnokságon a vitorláinkkal, 2016-ban a Bodeni-tavon mixedben megnyerte a VB-t. Ekkortájt éreztük először azt a magabiztosságot, hogy ha két hajóosztályban képesek vagyunk eredményes vitorlákat gyártani, akkor lehet, hogy kezdünk érteni hozzá.
Dany és Kostas
Az Formula 18 osztályba lépés erős hívószó volt számunkra, mert ez volt, és mai is ez a legnépesebb katamarános osztály. Pablo, akitől a szakmát tanultunk, korábban aktívan jelen volt az osztályban. Augusztus végén a Garda-tavon hagyományosan tartanak egy német-olasz bajnokságot, ahol 2016-ban a fiatal, de nagymenő olasz, Lorenzo „Lollo” Bianchini és a görög Iordanis „Dany” Paschalidis együtt tervezett indulni. Dany előtte Tornado osztályban vitorlázott, 2004-ben Athénban és 2008-ban Pekingben is részt vett az olimpián. Új kihívásokat keresve érkezett meg F18-ba. Az GRE-ITA hajó Brett műve volt, az akkor elég friss modellnek számító Windrush Edge, és ő kért rá tőlünk egy szett vitorlát. Bevallom, szinte az utolsó pénzünkből gyártottuk le és utaztunk ki kapcsolatot építeni.
A versenyt megnyerték. Máig libabőrös leszek, ha eszembe jut, amikor Dany óvatosan felhozta, hogy nagyon tetszenek neki a vitorlák és hogy mik a tervei, a többi már egyértelműen történelem. Velük, a Iordanis Paschalidis – Konstantinos Trigonis párossal indultunk el F18 osztályban, a 2018-as világbajnoki címet ők szerezték, és máig ők a legfontosabb tesztcsapatunk.
Mitch
Mitch Booth olyan ikon, akit nem feltétlenül kell bemutatni, de azért megteszem. „The Legend”, Négyszeres olimpikon katamarános, maxiyacht-kormányos, megannyi rekord tulajdonosa, rengeteg projekt és hajó megálmodója. A nevéhez köthető az Extreme 40 osztály és a Blackcat szuperkatamarán. 2018 volt az az év, amikor megérkezett hozzánk. Egy tavaszi nap volt a régi loftban, ami egy bezárt iskola tornatermében kapott helyet. Ráírt messengeren Balázsra, akivel talán a 2010-es (első katamarános) Kékszalagról ismerték egymást, a kötelező szia-hogy-vagy udvariassági körök után egyre csak villogott a három pont, ami azt jelzi, hogy akivel chatelsz, az gépel… Balázs fel alá-járkált mantrázva, hogy „írd már le írd már le”…
Mitch leírta. Több éves kihagyás után visszatérni tervezett a Formula 18 osztályba, és látta a vitorláinkat, 1D-t akart vásárolni. 2019-ben a negyedik helyen végeztek, 2020-ban törölték a VB-t a covid miatt, 2021-ben viszont világbajnokságot nyert a fiával, Rubennel. Mitch a gyerekeivel katamaránozik, de mielőtt legyintenél: kettő olimpiára készül, a harmadik pedig az egyik Amerika Kupás csapat tagja. Ez kicsit több, mint szabadidős családi vitorlázás.
Bundy
Számomra ez volt az a pont, ami után úgy éreztem, nem lehet fokozni. (De, lehetett!) Darren Bundock számomra a sztárok sztárja vitorlázásban, kétszeres olimpiai ezüstérmes, AC-s skipper, Carolijn Brouwer férje. Darren Bundock 2019-ben 1D vitorlákkal nyert világbajnokságot. Amikor elmeséltem neki, hogy számomra ő az, akinek vitorlázó tinédzserként kiragasztottam a falra a poszterét, akkor csak szerényen mosolygott, szinte nem is értette az okát. Ezeket az embereket élőben látni vitorlázni egészen Földön túli élmény. Teljesen más dimenzióban léteznek, ahogy ők mozognak a hajón, ahogy ők látják a szelet, tényleg félisteneknek tűnnek.
Hogyan lehetett fokozni?
2019 végén másik műhelybe költöztünk. Ugyanúgy Balatonfűzfőn, de nagyobb, szebb, alkalmasabb telephelyet alakítottunk ki. A világbajnoki címek száma 15-re nőtt. Vitorlákat vásárolnak tőlünk Chilétől Kanadáig, Norvégiától Izraelig, Japántól Új-Kaledóniáig mindenfelé. Mindezt lehetett fokozni akkor, amikor Santiago Lange az ügyfelünk lett, az első e-mailjét be akarom kereteztetni. Vagy amikor Martin Fischer az ügyfelünk lett, majd konzultációra kérte fel Balázst. Akkor is, amikor az Ineos leszerződött velünk beszállítóként. Jött közben az A-cat, a moly, és a küszöbén állunk még számos új dolognak. Örökké rengeteg ötlet van a fejünkben, és csak az egy napban rendelkezésre álló idő szab gátat a fejlődésnek.
Mi a válasz a címben szereplő kérdésre?
Rengeteg szerencsés lehetőség jött szembe, és ezeket nem engedtük el, bár néha erőnkön felülinek tűnt. Ha csak a fele lenne igaz, már az is hatalmas sztori lenne, de nagyobb igazság azt állítani, hogy éppen csak a felét írtam le. Egyszer egy interjúban megkérdezték, hogy mi a motivációm a vitorlagyártásban. Akkor azt mondtam, hogy az, hogy a saját sztárjaimmal dolgozhatok együtt. Ez a mondat örökérvényűvé vált.
Rengeteg sztorit kellene még leírnom, hamarosan sort kerítek rá.
A posztot teleraktuk a nemzetközi insta oldalunkon szereplő képekkel, de kövesd be a balatonit is!
